Tudatos vagy, vagy tudod?

A tudom és a tudatosság nem egy és ugyanaz.
A tudom, hogy mit érzek sem egyenlő a tudatossággal.
Amikor az ember tudatossá válik el tudja különíteni magát másoktól, vagy legalább rá tud nézni, hogy kinek az érzéseit érzi.
Az általános gond abból fakad, hogy a szeretet és a szerelmet összekeverik az emberek.
A szeretetről írtam a miről szól ez a csoport részben.
Szeretetuniverzumban élünk.
Én erről beszélek.
Nem arról, hogy ember ember iránt mit érez.
Ezért van meg nem értés abban, amiről Kati és én is írok, mert mi az Isteni áradó, folyton-folyvást jelenlevő szeretetről beszélünk, míg a legtöbben az emeberi érzésekről.
S mivel az egótok által nem tapasztaljátok az Isteni vagy Univerzális vagy a Mező vagy a Mátrix, vagy a quantumvilág, hívd ahogy akarod, ja van a forrás is szeretetét, így azon vagytok, hogy az emberi érzéseket összekeveritek az áradó szeretettel.
Mindezt sem kérni nem kell, sem kiérdemelni. Van.
Egyszerűen jelen van.
Egócsendes állapotban megélhető.
Aki benne marad: megvilágosodott.
Ott van, hogy kérni sem kell és megadatik.
Túl az elmén.
A legtöbb fantázián és elképzelésen túl.
Ami neked a legjobb.
És másnak sem árt.
Tökéletes szálak és húrok zenéje ez.
Varázslatos világ.
És nincs semmi, ami miatt nem éled, mint az ellenállás. Az ego. A majd én jobban tudom Istennél teremteni a világot.
Ahogy tapasztalod, úgy sikerül.
Mi lenne, ha hagynád, hogy legyen?
Egyszerűen csak legyen.
És valóban minden az elfogadással kezdődik.
Elfogadni azt, ami van.
Ami van.
Ami van.
Ami van.
Az összes érzelmet, gondolatot, ítélet nélkül.
 
Csak van.
Nem baj, hogy jelen vannak.
A velük való azonosulás, az egó hozta azonosulás az, ami megállít.
Az én.
Az akarás.
És a haverjai.
Csók,
H